A faluról

Nemessándorháza a honfoglalás korában is lakott szláv terület lehetett. Ezt bizonyítják a mai napig fennmaradt külterületi területek elnevezései, amit a mai napig használunk. Ilyen például a Szoboszlói hegy elnevezés. A korabeli feljegyzések falunkat Sárhida, Királyhida elnevezéssel is említik.

Ezen elnevezések a mocsaras lápos területek hiddal való megközelítését is jelenthették. Első írásos megemlítés 1372-ből való, miszerint családi földek tárgyában kihallgatott megyei nemesek között találkozunk Kerályhidai Bálint fia Jánossal és Péter fia Miklóssal. 1378-ban pedig a hetési nemesek valamilyen vitás ügyében királyi emberként járt el Királyhidai Ördög János. Ezen történelmi időket két sándorházáról szóló kötet is bemutatja. Van egy olvasmányosabb régi képekkel ellátott és van egy részletes kutatásokkal alátámasztott kiadvány, ami részletesen bemutatja falunk és a környék kialakulásának történetét. Az utóbbi könyv Sándor Gyula szülőfalujához kötődő szoros kapcsolatát dícséri, az első könyvhöz a képek összegyűjtésében Kiss József, a szöveges áttekintésben dr. Pálfi Dénes, Sándor Gyula, dr. Szabó Csaba írásai olvashatók.

Falunk múltja tehát nagyon régre nyúlik vissza. Földrajzi helye az írások szerint nem is a mai területen lehetett. A népesség gyarapodásával, a családok szétválásával, vándorlásával a törökök elöli védettebb hely keresésével telepedhettek le itt a mai falu területén.

Falu közigazgatási területe több mint 1100 hektár. Falunk nevének megfelelően az 1829-es összeírásokban 24 nemesi családot regisztráltal, 1845-ben pedig 93 főt családdá. A falu lélekszáma akkoriban 580 főre tehető. 1930-as években volt a falu lakossága a legmagasabb 938 fő. Az oktatás szempontjából Simon Károly római katolikus tanító kezdte meg a tanítást falunkban 1880 körül, de ezt írások nem egyértelmüleg bizonyítják.

Egy tantermes tanítói lakás épülete 1896-tól adott helyet az oktatásnak. Külön iskolaépület 1908-ban és a klebelsbergi iskola-politika eredményeként a második épület 1928-ban épült. Az oktatás hat elemivel indult. A nyolc osztály bevezetésével a felső tagozat 1947-ben az alsó tagozat 1981-ben átkerült Búcsúszentlászlóra.

A falu írásos emlékei alapján katolikus vallású közösség volt. Szent László egyháza filiájához tartozott, hisz a hetési nemesekkel közösen a sándorházi nemesek adtak területeket az ott megtelepült ferences barátoknak. Ezért is érezte és érzi most is a sándorházi magáénak azt a csodálatos barokk templomot, ami Búcsúszentlászló legszebb ékessége.

Ezzel el is érkeztünk a mához, mert a Dobrovolszki családnak és a jó szándékú adományozóknak köszönhetően immáron Nemessándorháza is büszkélkedhet egy igazi ékkővel, egy kis kápolnával, amit tavaly 2015-ben szentelt fel Ilyés Dénes atya helyi plébánosunk. Idén pedig a harangszentelésre ellátogatott hozzánk dr. Márfi Gyula veszprémi érsek úr.

Falunkban 2014-ben alakult egy kis csoport egyesület, Terra Animam néven. Céljuk, egy családi birtokból álló közösség kiépítése. Egy hektáron szeretnék megvalósítani elképzelésüket. Ebben W. Megre által írt Anasztázia könyvsorozat nyújt segítséget.

Sándorházán született és a mai napig aktívan tevékenykedik dr. Pálfi Dénes kertészmérnök, volt országgyűlési képviselő. Mindene a szőlő nemesítése, gondozása. Szakértője a boroknak.

Községünkben van Polgárőr Egyesület valamint napi szinten nyitva tartó könyvtár. Az infrastrurktúra teljes kiépítése megvalósult, víz-gáz-szennyvíz-kábel tv, amivel együtt az internet hozzáférés is biztosított.

Községünkben működik halcsomagoló üzem, ami munka lehetőséget biztosít az itt élők számára és ezáltal kicsit ismertebbé is teszi falunkat.

Falunk címere: